Róma-Kartagó első háborúja
Időszámításunk előtt 270 környékére a Földközi-tenger nyugati részén a két nagyhatalom hatalmi szférájának egymás keresztezése miatt a kettejük közti háború csaknem elkerülhetetlen volt. A háború kirobbanásának fő oka Szicília birtoklása volt. Szicíliába nyugati része kartágó fenhatósága alatt állt, míg északkelet róma, délkelet pedig görög érdekszférába tartozott. Messzana városa a görög fenyegetés miatt mint Kartagóhoz, mint Rómához fordult segítségért. Róma két légiót küldött Szüraküszai(görög) és Lilybaeum(kartagói) városai ellen, melyek csapatai felett győzedelmeskedett. A görögök e vereség után békét kötöttek rómával, kartagó csapatai viszont nyugatra szorultak.
Rómának a háború megnyeréséhez hajóhadat kelett felálítania, amihez hozzá is látott(a flotta kiépítéséig a Kartagói hajók az Itáliai partokon pusztítottak. Az első vizi ütközetek váltakozó kimenetelűek voltak a tapasztalt kartagói flottával szemben.A római flotta töbször is csaknem teljesen elpusztult, de a folyamatos új flotta felálítása révén vizi csatákban legyőzték Kartagót.Elősször Korzika majd Szardinia szigetést is sikerült elfoglalniuk, ezután a harcok már csak Szicílián folytak.A háború mindkét felet megviselte. Róma vagyona utolsó részét is a háborúra fordította és az utolsó tartalékaiból megszervezett egy Szicíliai hadjáratot, míg védül Kr. e. 247-ben több éves ellenállás után elfoglalták Szicíliát, és Kartagót békeszerződésre kényszerítették. Kartagó hadisarcot fizetett rómának, átengedte a vizi kereskedelmi területeit Korzikát,Szardiniát, és Sziciliát, valamint Kartagó nem vonulhatott harcba senki ellen róma engedélye nélkül. Ez volt a római birodalom fejlődésének első nagy győzelme, és az első lépés az akkori ismert világ elfoglalásához.